2013. július 12.

Part 1. -Kezdet.

Sziasztok :) Ezt a blogot azért hoztam létre mert ezt a történetet már egy ideje kigondoltam, de eddig soha nem volt merszem leírni ! Hát elkezdem :) 
Fő szereplő: Anne Clever( Ann) , One Direction (♥)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hát 19 évesen az élet nem habos torta az biztos. Elvégeztem Magyarországon a legnevesebb vendéglátói iskolát , mégis itthon alig megyek valamerre vele. Volt egy régi álmom , körülbelül 14 évesen nyáron találtam ki. Vagyis álmodtam meg. Mikor egyedül vagy egy nyáron , mert senkid sincs, mert a barátaid "lepasszoltak". Hát akkor tudsz álmodozni, és én tudtam. Mertem. 
Emlékszem azon a nyáron teljesen bele voltam zúgva egy fiú bandába . A neve One Direction volt. Az egész nyaram London hangulatban telt, a szobámat is Londonos poszterekkel és kinyomtatott képekkel ragasztottam teli.  És akkor eldöntöttem hogy ha már koncertjükre sose fogok eljutni , nekem valahogy találkoznom kell velük. Ekkor jött egy még jobb ötlet, pincérkedni fogok Londonban. Mikor ezeket a szavakat kiejtettem elnevettem magam. Hisz ... hogyan ? De nem baj , szép álom volt. 

Teltek a nyári napok , vagy is már Augusztus volt , de nem zavart . Hisz 2 nap múlva lesz a szülinapom és 20 éves leszek. Hurrá. Egy újabb élet év , amikor nem viszem semmi, és egy kis vendéglőben fogok rohangálni. Szeretek rohangálni , de azért kicsit fura hogy pincérnek szerződtettek , de néha beküldenek a konyhába is . Hogy miért ? Mert az iskolába nem csak pincérkedést tanultam , hanem cukrászatot és főzést is. Először cukrász akartam lenni, de valahogy a szívem a pincérkedés felé húzott. 


Eljött az Augusztus 18.-adika. Reggel mikor kibotorkáltam a szobámból, anyu egyből egy puszit nyomott az arcomra és "Boldog Szülinapot kicsim " mondattal el is tűnt a konyhából. 

Igen , kicsit se fura hogy 20 évesen a szüleimmel lakom és az öcsémmel. De mivel rájuk mindig számíthatok így eddig meg se fordult a fejemben az hogy elköltözzek .Gyorsan reggeliztem :


Majd felöltöztem , hajamat pedig befontam  és rá vasaltam , ezáltal kicsit hullámos lett.

Rá néztem a netre. Elolvastam az e-maileket, chateltem egy kicsit, és meg köszöntem a szülinapi köszöntéseket.
Majd gyorsan felkaptam a táskám és elindultam a nagyimhoz. A családom és a nagymamám nincsenek olyan szuper jó viszonyban körülbelül 8-adikos korom óta. De én mindig is jó kapcsolatot ápoltam vele. Mindig mindent elmondtam neki. És soha nem mondta el anyuéknak. Nem mintha olyan sokat beszéltek volna.
Mikor belenéztem a pénztárcámba hogy meg van -e a bérletem akkor egy cetlit találtam és egy 20 ezrest mellette. Kikerekedett a szemem majd gyorsan meg néztem a papírt. 
" Boldog Szülinapot kicsi lányom, itt van egy kis költő pénz szülinapod alkalmából. Pusz: Apa"
Örültem neki. Legalább vehetek egy pár új cuccot. Mikor megérkeztem a nagyimhoz egy nagy tál gyümölcsleves várt. Soha nem voltam ennyire kényeztetve egy szülinap alkalmával sem.
Gyorsan meg ettem , és elkezdtünk beszélgetni. Mikor már 3 órája ott ültem, a nagyim szó szerint kilökött a kapun.
- Nah kincsem , menjél érezd jól magad . Hisz szülinapod van. Menny vásárolj egy kicsit, meg ilyenek. 
- Hát de én itt is jól érzem magam.- Vágtam rá.
- Nem baj, de hát a 20-adik szülinapodat ne már a nagymamáddal töltsd te lány. Tessék itt az ajándékot egy része. Nyomott a kezembe egy kis dobozkát. Egy csoda szép karkötő volt benne. Vagy is hát nekem csodaszép volt.


Mindig is imádtam a karkötőket. És ezt a nagyi is tudta. De hogy érti hogy csak egy része? Nem értem, nah mindegy. Egy gyors puszit nyomtam az arcára majd elindultam.
Sétálgattam egy kicsit az utcán, majd bementem a plázába. Mindenhol 50-70 % akció. Ez a nap már nem is lehetne szuperebb gondoltam. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése